Miután a hölgyeket kívül belül kielemeztük, jöjjenek az urak. Csak hogy érezzék a törődést.

A rendszer hasonló, vannak külső és belső nemi szervek, a feladat megint csak a fogantatáshoz szükséges ivarsejtek, a hímivarsejtek, vagy más szóval spermiumok előállítása, és eljuttatása a megfelelő helyre a megfelelő időben.

A hímivarsejtek hordozzák a férfi oldalról érkező tulajdonságokat, ami lehet akár az apa szemszíne, vagy testalkata, de a hímivarsejtek hozzák a nemi kromoszómák közül az Y-t.

A spermiumok a hölgyekkel ellentétben nem születnek együtt a fiúkkal, a sejtek termelődése a pubertással egy időben indul meg, a herékben található ősivarsejtekből. A folyamat nem ciklikus, mint a petesejtek esetében, hanem folyamatos, és a férfi élete végéig tart. És nem egy, hanem több száz millió sejt vár arra, hogy egy adott pillanatban elhagyják a helyüket, és útnak induljanak egy esetleges fogantatás reményében. Viszont ebből a több száz millió sejtből csak egyetlen egy, amely optimális esetben eléri a petesejtet, és megtermékenyíti azt. Tehát a verseny óriási, és a csak a legrátermettebb, leggyorsabb, legéletrevalóbb sejtecske lesz a befutó, és mondom, mindez több száz millió vetélytárs közül. Nem mellesleg, amennyiben nincs petesejt, akkor fogantatás sincs, tehát az őrült futás a célszalag átszakítása nélkül ér véget, és a több száz millió kis spermium dolgavégezetlenül pár nap alatt elpusztul, és a befektetett energia kárba vész.

De ugorjunk vissza az elejére:

A férfi belső nemi szervei a következők:

A herék: galambtojás nagyságú, páros szerv, mely magzati korban a hasüregben fejlődik, és a terhesség 7. hónapjában szállnak le a lágyékcsatornán keresztül a születendő kisfiú herezacskóiba. a ez nem történik meg, rejtettheréjűségről beszélünk.

A herék nem véletlenül a testen kívül helyezkednek el, hiszen a pubertás során hormonális változások hatására meginduló spermiumtermeléshez a testhőmérsékletnél alacsonyabb hőfok szükséges, így ez optimálisan a herezacskóban lesz adott. Nem véletlenül javasolják a férfiaknak, hogy ne hordjanak túl szűk nadrágot, alsót, ne végezzenek olyan tevékenységet, ami ezt a területet indokolatlanul felmelegíti, hiszen a hőmérséklet emelkedése azáltal, hogy a nadrág, alsó súrlódik, vagy adott mozgásformák esetében a terület felmelegszik, a spermiumok termelését károsítja.

A here állományát felcsavarodott csatornák alkotják, itt termelődnek a spermiumok, valamint a férfi nemi hormon, a tesztoszteron.

A spermium:

Részei: feji, nyaki és farokrész.

-60 μm hosszúságú         

-feji része tartalmazza a sejtmagot, ½ kromoszóma garnitúrával (ugye a másik fél az anyától jön)

-a nyaki szakasz felelős a sejtek minél gyorsabb mozgásáért.

-farokrész, mely csapkodása révén aktív mozgásra képes, és segít eljutni a megfelelő  helyre.

A kész spermiumok, ha nem kerülnek „felhasználásra”, akkor

a mellékherékben tárolódnak. A mellékherék a herék hátsó falához vannak rögzítve, a herék csatornái ide szájaznak, és a mellékherékben szintén csatornás elrendeződésben „raktározódnak” a bevetésre kész spermiumok. A sejteket itt már változás, átalakulás nem éri, csak szépen várnak a sorukra.

Aztán egyszer eljön a pont, amikor útra kell kelni, vagy azért, mert szexuális kapcsolat jön létre, vagy azért, mert a sejtek folyamatosan termelődnek, és emiatt a raktárakat is néha üríteni kell, hogy helyet adjanak a fiatal, új sejteknek.

Ez lesz majd az ejakuláció, melynek során a hímivarsejtek különböző testváladékokkal elkeveredve, rohamos sebességgel elhagyják a férfi testét. Ehhez az útvonal az alábbi.

Az ondózsinór: kisujjnyi vastagságú köteg a herezacskóban és a lágyékcsatornában, melyben a here és a mellékhere idegei és erei valamint az ondóvezeték halad.

Az ondóvezeték: 

a mellékheréből induló izmos falú cső, mely egy hercig kis kanyarral a lágyékcsatornán át, az ondózsinórban haladva visszatekeredik a hasüregbe, majd egy kisebb vargabetűt tesz meg a húgyhólyag mögött, majd beleszájadzik a hólyagból kiinduló húgycsőbe, mely átfúrja a hólyag alatt található

prosztatát, mely gesztenye alakú, páratlan szerv, és a spermiumok mozgásához szükséges egyik nemi váladék termeléséért felelős.

A másik nemi váladékot, az ondót a prosztata felett, kétoldalt található páros kis szerv, az a húgyhólyag hátsó, alsó részéhez rögzített ondóhólyag termeli, és a folyadékot a kivezető csövén keresztül az ondóvezetékbe juttatja.

Egy-egy adag spermium útra bocsátásához az alábbi összetétel szükséges:

mennyiség: 3-5 ml/alkalom, melyben kb. 300 millió hímivarsejt az ondóhólyag váladéka, a dülmirigy váladéka, valamint a  húgycső kivezető részén található páros Cowper-mirigy váladéka (mely majd az előváladék címszó alatt kerül megint elő), található.

Hogy ezt a kicsit csűrcsavaros, tekergős utat átlássuk, búcsúzóul egy kép, legközelebb a külső nemi szervekkel jövök: