Who am I?... Ki vagyok én?

Ki vagy? Tudod? Egy biztos: ember vagy. Embernek születtél, rendszertani szempontból az emberi nem az állatok országába, a főemlősök rendjébe, a hominidák (Hominidae) közé tartozik. Az ember biológiai neme szerint nő vagy férfi. Ideális esetben..

És itt a kérdés. Mi a lány, mi a fiú? Ki a nő, és ki a férfi? Ez ma már nem olyan egyértelmű. De itt még nem tartunk... Az ember, bármennyire furcsa is, két másik ember (remélhetőleg) szerelméből születik, két másik ember, egy nő és egy férfi utóda lesz. Ma már ez sem olyan egyértelmű, mint ahogy pár évtizeddel ezelőtt még az volt.

Nagy káoszt érzek ebben a témában, és a környezetemben, a mindennapi életemben, a munkámban szembesülök a legalapvetőbb hiányosságokkal, ami a fiatalok esetében életveszélyes. Emelkedik a nem kívánt terhességek száma, egyre fiatalabbak a terhességmegszakításon áteső lányok, de azok is, akik megszülik a gyermeküket, holott még maguk is gyerekek. Élniük kellene a tizenévesek felhőtlen, szabad életét, és nem pelenkázni, éjjel síró gyereket szoptatni, büfiztetni. Gyakran apa sehol, a kvázi 30-as, 40-es nagyszülők próbálnak magukhoz térni a sokkból, és keresik a felelőst, hogy jutottak idáig. Vagy nevelik az egyelőre még korántsem tervezett unokát, míg a gyerekük jó esetben iskolába jár, hétvégén pedig bulizik, mert annak lenne az ideje. Milyen sorsa lesz így a picinek, aki nem kérte, hogy világra jöhessen, de máris több problémát zúdított a saját jövője útjába, mint az normális?

A döbbenet számomra nemrégiben egy 15 éves kislány története, aki a második terhességét hordja, aki túl van már egy abortuszon. Állami gondozott, a gyermeket megszüli, és nevelőszülőkre bízza. Ez a szándéka. Vagyis pepitában lemodellezi a gyermeke számára ugyanazt a sorsot, mint ami az övé. A slusszpoén, hogy beszélgetésünk során szembesültem a ténnyel: ott áll egy kamasz gyerek, terhesen, és nem tudja a menstruáció lényegét, mi ez, hogyan működik a saját teste, a nőisége, miért működik úgy, ahogy, mert senki nem mondta el neki! Próbálom pótolni a hiányosságait, és ez volt az az utolsó csepp, ami elindított az úton.

Fiataloknak segíteni, felvilágosítani, felvilágosítani, felvilágosítani... Mert értem én, hogy fogy a magyar, kell a gyermek, de NEM MINDENÁRON, és főleg nem ilyen áron! 

Képtalálat a következőre: „tiniterhesség”