A lányok, a lányok, a lányok angyalok :)

 

Hát akkor kicsit bővebben a nemek harcáról.  Az ugye tiszta, hogy a petesejt és a hímivarsejt összeolvadásának pillanatában eldőlt a nem kérdése, XY kromoszóma esetén fiú, XX kromoszóma esetén lány lesz a születendő gyermek neme. A két nem külső és belső jegyekben, de pszichésen is eltér egymástól, ezeket vesszük sorra. Egyelőre mindig az egészséges állapotokat veszem sorra.

Kezdjük a lányokkal. 

A fogantatás után, az embrió, később a magzat rohamos fejlődésen megy keresztül, melynek során már a méhen belül kialakulnak a nemre jellemző külső és belső nemi szervek. Ebben az időszakban ennyi a számottevő különbség a fiúkkal szemben, és ennyi egyelőre elegendő is.

A belső nemi szervek az alábbiak, kicsit leltári stílusban:

2 db petefészek: felnőtt nők esetében mandula nagyságú páros szerv a kismedencében jobb és bal oldalon, mely petesejteket tartalmaz különböző érési fázisban. A petesejtjeink velünk születnek, már magzati korban is 3-400 ezer (!) éretlen petesejt található a petefészkekben, melyek születés után kb. 10-12 éves korig nyugalomban várják sorsuk alakulását. Amikor a kislányok elérik az említett életkort, különböző hormonok hatására a petefészkek „felébrednek” és működni kezdenek. Feladatuk normális esetben havonta (jobban mondva 28 naponta) egyetlen darab éretlen petesejtből érett petesejtet nevelni, és azt kijuttatni a méhbe.

Egyik hónapban az egyik oldali, másik hónapban a másik oldali petefészek gondoskodik az érett petesejtről, és ez teljesen korrekt munkamegosztás. Ez a feladat 10-12 éves (prepubertás) kortól egészen 50-55 éves korig (menopauza) terjed, tehát lesz dolguk bőven. Az érett petesejt optimális körülmények megléte esetén képes a hímivarsejttel való találkozásra, egyesülésre, melyből később gyermek születik.

Ez azt jelenti, hogy durva számítások alapján 40-45 évnyi működéssel, 28 napos ciklussal kalkulálva, durván 585 darab petesejt érik meg, ami 585 (!) lehetőség arra, hogy a fogantatás, ezzel együtt egy gyermek születhessen. De természetesen szó sincs arról, hogy egy nő 585-ször essen teherbe, és szüljön gyermeket � 

A petesejt tartalmazza az anyai tulajdonságokat kromoszómákban tárolva, minden ciklusban más-más kombinációban, melynek következtében rengeteg információt örökítenek át az utódra.

2 db petevezető: szintén páros szerv, a petefészek felső részén, mint egy kis kesztyűszerű tölcsér, hajlik a petefészkek fölé, másik vége a méhbe szájadzik. Belsejükben nyálkahártya, a nyálkahártyában úgynevezett csillószőrök találhatóak. A csillószőröket úgy kell elképzelni, mint egy szállítószalagot, mely terelő mozgást végez. A feladata a petevezetőnek pontosan ez: a petefészekből kiszabadult érett petesejtet kell a méh ürege felé „söprögetnie”, hogy az a legmegfelelőbb helyre kerülve várja az esetleges fogantatást.

1 db méh: a kismedence közepe táján, felnőttek esetében körte alakú és nagyságú szerv. Alulról felfelé haladva megtaláljuk a méhszájat, a méhnyakat, a méh testét, melynek belsejében háromszög alakú üreg, a méhüreg található, legfelül pedig a méhfenék helyezkedik el, ami kicsit vicces, mert egy fenék elvileg mindig alsóbb tájakon található más szervek esetében. A méh előtt a húgyhólyag, mögötte a végbél található. A méh nem függőleges helyzetű, kicsit előredőlve ráborul a hólyagra.

 

A méhet három szöveti réteg alkotja:

-külső réteg: ez egy hashártya borítás, mely a méh külső falát borítja.

-középső réteg: ez maga a méh izomzata, mely a serdülő kortól a menopauzáig intenzív működést végez: minden egyes menstruáció során, mikor összehúzódva lelöki a belső nyálkahártyát, terhességek esetén többszörös tömegnövekedéssel segíti a magzat későbbi világrajöttét, szüléskor pedig erőteljes összehúzódásokkal (fájások) tolja előre a születendő babát a szülőcsatorna felé. Szóval meglehetősen munkaigényes feladat a méhizomzaté, és végzi is azt lelkiismeretesen hosszú éveken keresztül.

-belső réteg: a feljebb említett nyálkahártya réteg, mely szintén egy különleges tulajdonságokkal rendelkező szövet. Ez a méhnyálkahártya. 28 napos ciklusokban készül fel arra, hogy a petefészek felől érkező, és hímivarsejttel már összeolvadt, így megtermékenyített petesejtet befogadja, magába ágyazza, védje és táplálja. Ezen 28 napos (menstruációs) ciklus folyamán a kezdetben vékonyabb nyálkahártyaréteg fokozatosan kb. 8 mm-re megvastagszik,  a benne lévő mirigyek váladékot termelnek, a nyálkahártya ettől fellazul, és képessé válik a petesejt befogadására.  

Amennyiben nem történik meg a fogantatás, (ami ugye életünk során 1-2-3 alkalommal, kivételesebb esetekben akár többször, de semmiképpen sem 585 x, esik meg) a méhnyálkahártya vár még pár napot, melynek során erek dús hálózatát építi ki a nyálkahártyában, majd ez a „munkanélkülivé” váló nyálkahártya réteg dolga végezetlenül a méh izomzata segítségével leválik a méh belső faláról, a kiépített erek elszakadnak, és a nyálkahártya 5-7 napos vérzés kíséretében 28 naponta eltávozik a szervezetünkből.

Ez a menstruáció.

Utána kezdődik minden elölről.

A leltárjegyzékben a következő belső nem szervünk a hüvely.

1 db hüvely: kb. 10 cm hosszú, izmos falú „cső”, mely összeköti a méhet a külvilággal. Felépítését tekintve izomzat és nyálkahártya alkotja. Tele van mirigyekkel és idegvégződésekkel, dús érhálózattal. Kislány korban nem sok feladata van, így a külvilágtól el is van zárva egy vékonyka hártyával, mely a szűzhártya nevet viseli. Ezen a kis hártyán csak egy kisebb nyílás található, melyen keresztül majd a pubertás során beinduló folyamatok hatására a menstruációs vérzés távozni tud. A szűzhártya mindaddig védi a belső nemi szerveinket a külső behatásoktól (pl. szennyeződések, kórokozók) , amíg az első szexuális együttlét során át nem szakad. Ezt nevezik a „szüzesség elvesztésének”. Az már értékrendszertől és kulturális szokásoktól, hagyományoktól függ, hogy ennek mekkora jelentőséget tulajdonítanak.

A hüvely innentől kezdve jelentős feladatot kap a szexuális együttlétek során, (erről később), utat képez a menstruációs váladék eltávozásához, gyermek születésekor pedig hihetetlen rugalmasságának hála, többszörösére tágulva, a szülőcsatorna részeként segíti világra az újszülöttet.

 Mára ennyi. Folytatása következik.