Kisebb szünet után újra itt, és folytatjuk az urak anatómiáját a külső nemi szerveikkel.

Legutóbb a herékkel, mellékherékkel, ondózsinórral, ondóvezetékkel, prosztatával foglalkoztunk. Ezek a férfi szervezet belsejében találhatóak, kívül az alábbi szervek helyezkednek el:

1.Hímvessző (penis): 

henger alakú szerv, melynek végén a makk található, ezt a pénisz testétől egy sánc választja el, és a fityma (preputium) borítja. A hímvessző egész hosszában három szivacsszerű testből áll: a párhuzamosan futó, barlangos testekből, melyek a pénisz felső részén találhatóak, és a szivacsos testből, mely a hímvessző alsó oldalán halad és körülöleli a húgycsövet.  A barlangos testek csúcsánál a szivacsos test alakja megváltozik, és a makkot alkotja, rajta a húgycsőnyílással. 

felépítése:                                         

-tágult ereket, kötőszövetet, simaizmot tartalmaz és a makk területén sok érzőideg is található    

-két barlangos test alkotja

*a két test között erősen lyuggatott sövény található

*az egészet erősen erősen lyuggatott kötőszövet  fogja körbe

-a húgycsövet egy harmadik barlangos test veszi körbe, amely a makkot is alkotja

A barlangos testeket úgy kell elképzelni, mint egy szivacsot. De ezek a testek nem vízzel, hanem a környező erekből vérrel fognak telítődni, melynek során megmerevednek, megnőnek, és megkeményednek. Ez lesz az erekció, mely az egészséges szexuális működés alap feltétele. A húgycső körüli barlangos testnek az lesz a feladata, hogy ne engedje a húgycsövet a két nagyobb barlangos test merevedése esetén összepréselni. Mert arra, hogy a húgycső átjárható legyen, a későbbiekben nagy szükség lesz. Tehát a nyugalmi állapotban lévő, külső férfi nem szerv mérete közel sem mérvadó a későbbi merevedés, és működés szempontjából.

2.Herezacskó

-tulajdonképpen a hasfal kitüremkedése

-a hasfal valamennyi rétegét tartalmazza

-a magzati élet 7. hónapjától a here található benne

-fejlődéstanilag a nők nagyajkának felel meg, de a középvonalban összenőtt

A herezacskónak biztosítania kell a herék "tárolását", illetve van egy nagyon fontos funkciója: a heréket a testen kívül alacsonyabb hőmérsékleten tartani. A normál testhőmérséklet ugyebár 36 és 37 °C között ingadozik, de ez sajnos túl meleg a megfelelő számú spermiumok előállításához, így a természet megoldotta a problémát: a heréket kipakolta a testen kívülre, a herezacskóba.  Itt már pár fokkal hűvösebb van kb. 34 ºC, ami már ideálisabb körülményeket teremt. A herezacskóban simaizomzat teszi lehetővé, hogy az összehúzódjon, vagy elernyedjen, és ez is nagyon okosan van kitalálva. Hidegben a herezacskó a heréket képes a testhez közelebb húzni, ezáltal nem hűl le jobban, mint kellene, míg melegben, ernyedt állapotban a herék a testtől távolabb, lógó állapotban helyezkednek el, ami a túlzott felmelegedést kerüli el.

Ugyanis a felmelegedő környezet akadályozza a spermiumok termelődését, mely később férfi meddőség kialakulásához vezethet. Mi okozhat indokolatlan hőmérséklet emelkedést? A súrlódás. Szimpla fizika: súrlódás hatására a súrlódó felületek felmelegednek. Gondoljunk csak a hidegben összedörzsölt tenyerünkre. Vagyis, ha a herék körül huzamosabb ideig fennálló súrlódás alakul ki, azok bizony fel fognak melegedni. Mi okozhat ilyet? A szűk farmernadrág, alsónadrág, vagy olyan, huzamosabb ideig fennálló intenzívebb mozgás, ami a herék körül súrlódást eredményez: pl. a versenyszerű kerékpározás.

Ez nem volt egy hosszú bejegyzés, a működésük bemutatása majd annál alaposabb lesz. Addig is tegyék el a centit!... :)

Miután a hölgyeket kívül belül kielemeztük, jöjjenek az urak. Csak hogy érezzék a törődést.

A rendszer hasonló, vannak külső és belső nemi szervek, a feladat megint csak a fogantatáshoz szükséges ivarsejtek, a hímivarsejtek, vagy más szóval spermiumok előállítása, és eljuttatása a megfelelő helyre a megfelelő időben.

A hímivarsejtek hordozzák a férfi oldalról érkező tulajdonságokat, ami lehet akár az apa szemszíne, vagy testalkata, de a hímivarsejtek hozzák a nemi kromoszómák közül az Y-t.

A spermiumok a hölgyekkel ellentétben nem születnek együtt a fiúkkal, a sejtek termelődése a pubertással egy időben indul meg, a herékben található ősivarsejtekből. A folyamat nem ciklikus, mint a petesejtek esetében, hanem folyamatos, és a férfi élete végéig tart. És nem egy, hanem több száz millió sejt vár arra, hogy egy adott pillanatban elhagyják a helyüket, és útnak induljanak egy esetleges fogantatás reményében. Viszont ebből a több száz millió sejtből csak egyetlen egy, amely optimális esetben eléri a petesejtet, és megtermékenyíti azt. Tehát a verseny óriási, és a csak a legrátermettebb, leggyorsabb, legéletrevalóbb sejtecske lesz a befutó, és mondom, mindez több száz millió vetélytárs közül. Nem mellesleg, amennyiben nincs petesejt, akkor fogantatás sincs, tehát az őrült futás a célszalag átszakítása nélkül ér véget, és a több száz millió kis spermium dolgavégezetlenül pár nap alatt elpusztul, és a befektetett energia kárba vész.

De ugorjunk vissza az elejére:

A férfi belső nemi szervei a következők:

A herék: galambtojás nagyságú, páros szerv, mely magzati korban a hasüregben fejlődik, és a terhesség 7. hónapjában szállnak le a lágyékcsatornán keresztül a születendő kisfiú herezacskóiba. a ez nem történik meg, rejtettheréjűségről beszélünk.

A herék nem véletlenül a testen kívül helyezkednek el, hiszen a pubertás során hormonális változások hatására meginduló spermiumtermeléshez a testhőmérsékletnél alacsonyabb hőfok szükséges, így ez optimálisan a herezacskóban lesz adott. Nem véletlenül javasolják a férfiaknak, hogy ne hordjanak túl szűk nadrágot, alsót, ne végezzenek olyan tevékenységet, ami ezt a területet indokolatlanul felmelegíti, hiszen a hőmérséklet emelkedése azáltal, hogy a nadrág, alsó súrlódik, vagy adott mozgásformák esetében a terület felmelegszik, a spermiumok termelését károsítja.

A here állományát felcsavarodott csatornák alkotják, itt termelődnek a spermiumok, valamint a férfi nemi hormon, a tesztoszteron.

A spermium:

Részei: feji, nyaki és farokrész.

-60 μm hosszúságú         

-feji része tartalmazza a sejtmagot, ½ kromoszóma garnitúrával (ugye a másik fél az anyától jön)

-a nyaki szakasz felelős a sejtek minél gyorsabb mozgásáért.

-farokrész, mely csapkodása révén aktív mozgásra képes, és segít eljutni a megfelelő  helyre.

A kész spermiumok, ha nem kerülnek „felhasználásra”, akkor

a mellékherékben tárolódnak. A mellékherék a herék hátsó falához vannak rögzítve, a herék csatornái ide szájaznak, és a mellékherékben szintén csatornás elrendeződésben „raktározódnak” a bevetésre kész spermiumok. A sejteket itt már változás, átalakulás nem éri, csak szépen várnak a sorukra.

Aztán egyszer eljön a pont, amikor útra kell kelni, vagy azért, mert szexuális kapcsolat jön létre, vagy azért, mert a sejtek folyamatosan termelődnek, és emiatt a raktárakat is néha üríteni kell, hogy helyet adjanak a fiatal, új sejteknek.

Ez lesz majd az ejakuláció, melynek során a hímivarsejtek különböző testváladékokkal elkeveredve, rohamos sebességgel elhagyják a férfi testét. Ehhez az útvonal az alábbi.

Az ondózsinór: kisujjnyi vastagságú köteg a herezacskóban és a lágyékcsatornában, melyben a here és a mellékhere idegei és erei valamint az ondóvezeték halad.

Az ondóvezeték: 

a mellékheréből induló izmos falú cső, mely egy hercig kis kanyarral a lágyékcsatornán át, az ondózsinórban haladva visszatekeredik a hasüregbe, majd egy kisebb vargabetűt tesz meg a húgyhólyag mögött, majd beleszájadzik a hólyagból kiinduló húgycsőbe, mely átfúrja a hólyag alatt található

prosztatát, mely gesztenye alakú, páratlan szerv, és a spermiumok mozgásához szükséges egyik nemi váladék termeléséért felelős.

A másik nemi váladékot, az ondót a prosztata felett, kétoldalt található páros kis szerv, az a húgyhólyag hátsó, alsó részéhez rögzített ondóhólyag termeli, és a folyadékot a kivezető csövén keresztül az ondóvezetékbe juttatja.

Egy-egy adag spermium útra bocsátásához az alábbi összetétel szükséges:

mennyiség: 3-5 ml/alkalom, melyben kb. 300 millió hímivarsejt az ondóhólyag váladéka, a dülmirigy váladéka, valamint a  húgycső kivezető részén található páros Cowper-mirigy váladéka (mely majd az előváladék címszó alatt kerül megint elő), található.

Hogy ezt a kicsit csűrcsavaros, tekergős utat átlássuk, búcsúzóul egy kép, legközelebb a külső nemi szervekkel jövök:

Legutóbb a nők belső nemi szerveivel foglalkoztunk, most lássuk mi van odakünn…

A külső nemi szerveink különböztetik meg látható módon a nőket a férfiaktól. Ezek a belső nemiszerveinkkel együtt adják az elsődleges nemi jellegünket.  Te láttad már a Tiédet? Nem a fürdésre gondolok, vagy, amit tükör előtt állva látsz, hanem úgy mindenestül. Na fogj szépen egy tükröt, és barátkozz meg vele. A Tiéd, ismerned kell!

A belső szerveknél belülről haladtunk kifelé, itt fentről haladunk lefelé.

Szeméremdomb: Zsír- és kötőszövet, mely a szeméremcsontok egyesülése felett helyezkedik el. A serdülőkor után rendszerint háromszög alakú szeméremszőrzet (ágyékszőrzet) borítja. Sokszor a serdülőkor felé haladó kislányok megijednek az első szőrszálak megjelenésekor, ilyen tájban még felkészületlenek a változásokra, hiszen ez teljesen eltérő, kinél mikor jelenik meg. A szeméremdomb formája is változó, van akiknél keskenyebb, karcsúbb, másoknál domborúbb, ducibb. Ez a bőr alatt található masszívabb zsírszövet mennyiségétől függ. Azt gondolom, itt van az a lélektani határ, ami tiltólistára helyezi a macskanadrágot (leggings), vagy legalábbis ideje kicsit hosszabb felsőkkel vagy max sportoláshoz viselni. Tény, és vallom, hogy nem szabad szégyellnünk a külsőnket, de azt gondolom, vannak „tájak”, melyeket nem teszünk direktben közszemlére. Ezt a tájat pedig egy macskanadrág gyönyörűen, az utolsó porcikájáig kiadja. Innentől kezdve kár is felvenni, hiszen a hatása olyan, mintha meztelenek lennénk. És van még egy ronda tulajdonsága: az összes (mondom az összes) előnytelen pontunkat is megmutatja, még a narancsbőr leghalványabb gödreit is! Csak szólok…

Nagyajkak: mérete ezeknek is teljesen változó, voltaképpen a szeméremdomb folytatása a két combunk közé leszállva és kettényílva. A szeméremajkak többé-kevésbé elrejtik az alattuk lévő szervek nagy részét. Bőrből és zsírszövetből állnak, és a pubertás után szeméremszőrzet fedi őket. Lehetnek picik és nagyobbak, sőt, akár különböző méretűek (a mellekhez hasonlóan), ez mind az egyediség része. Vannak, akiknél a két „szárnya” teljesen összefekszik egymással, mint a kagyló két héja, és vannak, akiknél kisebbek, így nem fedik be teljesen a szerveket, mint ahogy a nyitott kagyló sem. És ez nem divat kérdése, hanem a saját anatómiánk. Mert már ebből is sikerült divatot kreálni…

Kisajkak: a nagyajkak belső oldalán helyezkednek el (nem takarja fanszőrzet), a szeméremrést közvetlenül határolja. Egyesek szerint szárnyakhoz hasonlítanak. A nő bőrének színétől függően rózsaszínes, de sötét barna is lehet. Néha kilátszanak a nagy szeméremajkak mögül, ráncosak és simák is lehetnek. Ugyanúgy, ahogy az eddig szerveknél, itt is óriási eltérések lehetnek a külső jegyekben. Vannak lányok, akiknek kicsik, alig láthatóak, és vannak, akiknél nagyobbak, szárnyszerűek, előfordul, hogy nagyobbak a nagyajkaknál, de lehet olyan is, hogy az egyik oldali kisebb, a másik nagyobb.

 A két kisajak felső találkozásánál található a

Csikló vagy klitorisz:  majd, amikor a fiúkat is sorra vesszük, utána teszünk egy kis összehasonlítást, ugyanis meglehetősen sok anatómiai hasonlóság van a két nem között, és ezek közül az egyik ilyen a klitorisz anatómiája. Ugyanis megegyezik a férfi hímvessző anatómiájával és szöveti felépítésével. A részeit tekintve rendelkezik a csúcsán makkal, azon kis bőrredővel (ezt is fitymának nevezik), a makkból induló, két oldalra szétágazó szára barlangos testekkel. Ezek olyanok, mint a szivacs, kis lyukacsos szerkezetű szövetszerkezetből állnak. Elsődleges feladata a szexuális örömszerzés (orgazmus), ilyenkor a barlangos testek megtelnek vérrel, és merevvé válnak. A makk és a fityma az a rész, ami szemmel is látható, kb. borsónyi nagyságú, de ez is egyénenként változó. A szárak a nagyajkak takarásában futnak kétfelé. Ez a picike szervünk, annak is főleg látható része, 6000 idegvégződést tartalmaz, úgyhogy hiperérzékeny egy szerkezet! Úgyhogy egyáltalán nem mindegy, ki hogyan bánik vele.

Hüvelynyílás vagy hüvelybemenet: A hüvely bejárati része a szeméremtest hátsó részénél, a húgycső kijárata mögött van. Itt található a már említett szűzhártya is. Közelében található kétoldalt egy-egy mirigyecske, ezek a Bartholin-mirigyek, melyek gondoskodnak a hüvelybemenet nedvességéről, ez nyugalmi állapotban egy-egy csepp, izgalmi vagy irritált állapotban több ml lehet. Funkcióját tekintve a belső hüvely kimeneti része, eltávolítja a menstruációs vért, szüléskor a szülőcsatorna része, és szexuális aktusnál a hímvessző számára a behatolási kapu.

A hüvelynyílást az alatta található gát és végbél területétől egy féket alkotó bőr és izomtömeg választja el. 

Alsó felünk utolsó szerve a végbélnyílás, és ezzel kapcsolatban egyet azonnal tisztázzunk is: NEM NEMI SZERV! Hiába óriási divat, és sok esetben elvárás, de ne használjuk annak! Erről majd később!

Anatómiailag egységesítve a leírtakat, a tükörben valami hasonlót kellene látni:

 Hajrá, ismerkedésre fel!

Hát akkor kicsit bővebben a nemek harcáról.  Az ugye tiszta, hogy a petesejt és a hímivarsejt összeolvadásának pillanatában eldőlt a nem kérdése, XY kromoszóma esetén fiú, XX kromoszóma esetén lány lesz a születendő gyermek neme. A két nem külső és belső jegyekben, de pszichésen is eltér egymástól, ezeket vesszük sorra. Egyelőre mindig az egészséges állapotokat veszem sorra.

Kezdjük a lányokkal. 

A fogantatás után, az embrió, később a magzat rohamos fejlődésen megy keresztül, melynek során már a méhen belül kialakulnak a nemre jellemző külső és belső nemi szervek. Ebben az időszakban ennyi a számottevő különbség a fiúkkal szemben, és ennyi egyelőre elegendő is.

A belső nemi szervek az alábbiak, kicsit leltári stílusban:

2 db petefészek: felnőtt nők esetében mandula nagyságú páros szerv a kismedencében jobb és bal oldalon, mely petesejteket tartalmaz különböző érési fázisban. A petesejtjeink velünk születnek, már magzati korban is 3-400 ezer (!) éretlen petesejt található a petefészkekben, melyek születés után kb. 10-12 éves korig nyugalomban várják sorsuk alakulását. Amikor a kislányok elérik az említett életkort, különböző hormonok hatására a petefészkek „felébrednek” és működni kezdenek. Feladatuk normális esetben havonta (jobban mondva 28 naponta) egyetlen darab éretlen petesejtből érett petesejtet nevelni, és azt kijuttatni a méhbe.

Egyik hónapban az egyik oldali, másik hónapban a másik oldali petefészek gondoskodik az érett petesejtről, és ez teljesen korrekt munkamegosztás. Ez a feladat 10-12 éves (prepubertás) kortól egészen 50-55 éves korig (menopauza) terjed, tehát lesz dolguk bőven. Az érett petesejt optimális körülmények megléte esetén képes a hímivarsejttel való találkozásra, egyesülésre, melyből később gyermek születik.

Ez azt jelenti, hogy durva számítások alapján 40-45 évnyi működéssel, 28 napos ciklussal kalkulálva, durván 585 darab petesejt érik meg, ami 585 (!) lehetőség arra, hogy a fogantatás, ezzel együtt egy gyermek születhessen. De természetesen szó sincs arról, hogy egy nő 585-ször essen teherbe, és szüljön gyermeket � 

A petesejt tartalmazza az anyai tulajdonságokat kromoszómákban tárolva, minden ciklusban más-más kombinációban, melynek következtében rengeteg információt örökítenek át az utódra.

2 db petevezető: szintén páros szerv, a petefészek felső részén, mint egy kis kesztyűszerű tölcsér, hajlik a petefészkek fölé, másik vége a méhbe szájadzik. Belsejükben nyálkahártya, a nyálkahártyában úgynevezett csillószőrök találhatóak. A csillószőröket úgy kell elképzelni, mint egy szállítószalagot, mely terelő mozgást végez. A feladata a petevezetőnek pontosan ez: a petefészekből kiszabadult érett petesejtet kell a méh ürege felé „söprögetnie”, hogy az a legmegfelelőbb helyre kerülve várja az esetleges fogantatást.

1 db méh: a kismedence közepe táján, felnőttek esetében körte alakú és nagyságú szerv. Alulról felfelé haladva megtaláljuk a méhszájat, a méhnyakat, a méh testét, melynek belsejében háromszög alakú üreg, a méhüreg található, legfelül pedig a méhfenék helyezkedik el, ami kicsit vicces, mert egy fenék elvileg mindig alsóbb tájakon található más szervek esetében. A méh előtt a húgyhólyag, mögötte a végbél található. A méh nem függőleges helyzetű, kicsit előredőlve ráborul a hólyagra.

A méhet három szöveti réteg alkotja:

-külső réteg: ez egy hashártya borítás, mely a méh külső falát borítja.

-középső réteg: ez maga a méh izomzata, mely a serdülő kortól a menopauzáig intenzív működést végez: minden egyes menstruáció során, mikor összehúzódva lelöki a belső nyálkahártyát, terhességek esetén többszörös tömegnövekedéssel segíti a magzat későbbi világrajöttét, szüléskor pedig erőteljes összehúzódásokkal (fájások) tolja előre a születendő babát a szülőcsatorna felé. Szóval meglehetősen munkaigényes feladat a méhizomzaté, és végzi is azt lelkiismeretesen hosszú éveken keresztül.

-belső réteg: a feljebb említett nyálkahártya réteg, mely szintén egy különleges tulajdonságokkal rendelkező szövet. Ez a méhnyálkahártya. 28 napos ciklusokban készül fel arra, hogy a petefészek felől érkező, és hímivarsejttel már összeolvadt, így megtermékenyített petesejtet befogadja, magába ágyazza, védje és táplálja. Ezen 28 napos (menstruációs) ciklus folyamán a kezdetben vékonyabb nyálkahártyaréteg fokozatosan kb. 8 mm-re megvastagszik,  a benne lévő mirigyek váladékot termelnek, a nyálkahártya ettől fellazul, és képessé válik a petesejt befogadására.  

Amennyiben nem történik meg a fogantatás, (ami ugye életünk során 1-2-3 alkalommal, kivételesebb esetekben akár többször, de semmiképpen sem 585 x, esik meg) a méhnyálkahártya vár még pár napot, melynek során erek dús hálózatát építi ki a nyálkahártyában, majd ez a „munkanélkülivé” váló nyálkahártya réteg dolga végezetlenül a méh izomzata segítségével leválik a méh belső faláról, a kiépített erek elszakadnak, és a nyálkahártya 5-7 napos vérzés kíséretében 28 naponta eltávozik a szervezetünkből.

Ez a menstruáció.

Utána kezdődik minden elölről.

A leltárjegyzékben a következő belső nem szervünk a hüvely.

1 db hüvely: kb. 10 cm hosszú, izmos falú „cső”, mely összeköti a méhet a külvilággal. Felépítését tekintve izomzat és nyálkahártya alkotja. Tele van mirigyekkel és idegvégződésekkel, dús érhálózattal. Kislány korban nem sok feladata van, így a külvilágtól el is van zárva egy vékonyka hártyával, mely a szűzhártya nevet viseli. Ezen a kis hártyán csak egy kisebb nyílás található, melyen keresztül majd a pubertás során beinduló folyamatok hatására a menstruációs vérzés távozni tud. A szűzhártya mindaddig védi a belső nemi szerveinket a külső behatásoktól (pl. szennyeződések, kórokozók) , amíg az első szexuális együttlét során át nem szakad. Ezt nevezik a „szüzesség elvesztésének”. Az már értékrendszertől és kulturális szokásoktól, hagyományoktól függ, hogy ennek mekkora jelentőséget tulajdonítanak.

A hüvely innentől kezdve jelentős feladatot kap a szexuális együttlétek során, (erről később), utat képez a menstruációs váladék eltávozásához, gyermek születésekor pedig hihetetlen rugalmasságának hála, többszörösére tágulva, a szülőcsatorna részeként segíti világra az újszülöttet.

 Mára ennyi. Folytatása következik.

Hát akkor csapjunk bele.

Egyet tisztázzunk, a gyereket nem a gólya hozza, és felejtsük el a méhecskéket meg a virágocskákat.

A gyermek, (mint ahogy minden emlős állat kicsinye is), ideális esetben két sejtből indul hosszú élete útjára.  Ezek a petesejt és a hímivarsejt.

A petesejtet az anya szervezete termeli, a hímivarsejtet az apáé.

A petesejtből normális esetben havonta egy érik meg, míg hímivarsejtből több 100 millió és akár pár nap leforgása alatt pótolható az „elveszett” mennyiség. A megdöbbentő az egészben az, hogy ebből a horribilis mennyiségből egyetlen egy darab lesz az, aki eléri a petesejtet, és akiből később utód lehet. És ki tudná azt kiszámítani, hogy éppen melyik hímivarsejt lesz az a piszok mázlista, akiből egy remélhetőleg egészséges, okos, szép gyermek születik majd? Egy biztos: jó pár, szintén igyekvő pajtit kell lehagynia, hogy Ő lehessen a befutó. De itt még nem tartunk…

Haladjunk lépésről-lépésre. A két sejtnek egy optimális időpontban találkoznia és egyesülnie kell. Ezt nevezzük fogantatásnak. A körülményekről később. A lényeg, hogy a sejtek összeolvadnak, azonnal osztódásnak indulnak, később a sok sejtből szeder külsejű tömeg (szedercsíra), később embrió, majd magzat, majd kb. 40 heti intenzív fejlődés után világra jőve újszülött ember lesz.

Ha egy pár babát vár, az ultrahangvizsgálat legelső kérdése: fiú vagy lány? Ennek az esélye 50-50%. Vagy fiú, vagy lány… És arra sincs semmilyen garancia, hogy ha az első csemete lány, a második fiú lesz és fordítva… Láttam én már tutira utazó lányos apuka arcáról leolvadni az addig széles vigyort, mikor kiderült: újra kislánya lesz..   Majd közölte, hazamegy és iszik valamit,..  És legkedvesebb kolléganőm négy fiút nevelt fel férjével egy csodálatos családban. Szóval ezt ma még nem lehet kedvünk szerint alakítani, de szerintem éppen ez az izgi benne.

De mi is dönti el a nemünket?

A kromoszómák. Az embert két fajta kromoszóma típus határozza meg: a testi kromoszóma, ezekből egy emberben 22 pár, azaz 44 darab található (22-őt kapunk anyától, és 22-őt apától), és a nemi kromoszómák, amiból 2 darab van összesen, típusát tekintve az X és az Y kromoszóma. Így tehát az összes emberi tulajdonságunkat (szemünk, hajunk színét, szüleinkre való hasonlóságot, sajnos néha öröklődő betegségeinket, és a nemünket) 46 kromoszóma hordozza. A két darab nemi kromoszóma viszont eltérő az alábbi esetekben:

A férfi XY kromoszómával rendelkezik, a nő XX kromoszómával.Az egyik kromoszómánk a petesetjben van, a másik jön a hímivarsejttel. Mikor találkoznak, a két kromoszóma is találkozik. A fogantatásnál a fifty-fifty tehát az alábbiak szerint alakulhat:

Ez tehát a biológiai nemünk. Az egyik, nemünket alakító kromoszómánk anyától származik, a másik apától. Így lesz bennünk is kettő. A két nemi kromoszóma a fogantatás pillanatában eldönti a kérdést, és ez már nem visszafordítható: vagy fiúk leszünk, vagy lányok. Pontosan meghatározható, hogy vitatott esetben egy gyermek biológiailag melyik nemhez tartozik. Az már más kérdés, hogy pszichésen is a született nemét fogadja el, vagy mást, mert eltérések lehetnek, de ez is még a jövő zenéje. Illetve mint minden kromoszómánál, itt is előfordulhatnak rendellenességek, amikor nem úgy jön ki a lépés, ahogy annak szabályosan jönnie kellene, és itt sajnos nem lehet szimplán rétesmegvonással büntetni, aki nem lépett egyszerre.

A nemi kromoszómák rendellenes megjelenései:

Klinefelter-szindróma (XXY). Férfiak ilyen szindrómával általában sterilek, hosszabb végtagokkal rendelkeznek, gyakran félénkek, csendesek, lassan beszélnek, diszlexiások. Pubertás korban egyeseknek nőies mellük nőhet

Turner-szindróma (XX vagy XY helyett X). Csak nőknél fordul elő. A női jellegek jelen vannak, csak alulfejlettek. Alacsony alkat, szem-rendellenességek és zavart csontfejlődés, beesett mellkas

XYY-szindróma. Szuperférfiaknak nevezték el őket a két Y-kromoszóma miatt, természetesen alaptalanul.

Tripla X-szindróma (XXX). Igazából állapot, nem szindróma, hiszen enyhe diszlexián kívül nem társul egyéb tünetekkel. Szupernőknek nevezték el őket, szintén alaptalanul.

Ennyi tehát a sztori, amitől vagy fiúk, vagy lányok leszünk. A többi sok mindenen múlik. :)

Ki vagy? Tudod? Egy biztos: ember vagy. Embernek születtél, rendszertani szempontból az emberi nem az állatok országába, a főemlősök rendjébe, a hominidák (Hominidae) közé tartozik. Az ember biológiai neme szerint nő vagy férfi. Ideális esetben..

És itt a kérdés. Mi a lány, mi a fiú? Ki a nő, és ki a férfi? Ez ma már nem olyan egyértelmű. De itt még nem tartunk... Az ember, bármennyire furcsa is, két másik ember (remélhetőleg) szerelméből születik, két másik ember, egy nő és egy férfi utóda lesz. Ma már ez sem olyan egyértelmű, mint ahogy pár évtizeddel ezelőtt még az volt.

Nagy káoszt érzek ebben a témában, és a környezetemben, a mindennapi életemben, a munkámban szembesülök a legalapvetőbb hiányosságokkal, ami a fiatalok esetében életveszélyes. Emelkedik a nem kívánt terhességek száma, egyre fiatalabbak a terhességmegszakításon áteső lányok, de azok is, akik megszülik a gyermeküket, holott még maguk is gyerekek. Élniük kellene a tizenévesek felhőtlen, szabad életét, és nem pelenkázni, éjjel síró gyereket szoptatni, büfiztetni. Gyakran apa sehol, a kvázi 30-as, 40-es nagyszülők próbálnak magukhoz térni a sokkból, és keresik a felelőst, hogy jutottak idáig. Vagy nevelik az egyelőre még korántsem tervezett unokát, míg a gyerekük jó esetben iskolába jár, hétvégén pedig bulizik, mert annak lenne az ideje. Milyen sorsa lesz így a picinek, aki nem kérte, hogy világra jöhessen, de máris több problémát zúdított a saját jövője útjába, mint az normális?

A döbbenet számomra nemrégiben egy 15 éves kislány története, aki a második terhességét hordja, aki túl van már egy abortuszon. Állami gondozott, a gyermeket megszüli, és nevelőszülőkre bízza. Ez a szándéka. Vagyis pepitában lemodellezi a gyermeke számára ugyanazt a sorsot, mint ami az övé. A slusszpoén, hogy beszélgetésünk során szembesültem a ténnyel: ott áll egy kamasz gyerek, terhesen, és nem tudja a menstruáció lényegét, mi ez, hogyan működik a saját teste, a nőisége, miért működik úgy, ahogy, mert senki nem mondta el neki! Próbálom pótolni a hiányosságait, és ez volt az az utolsó csepp, ami elindított az úton.

Fiataloknak segíteni, felvilágosítani, felvilágosítani, felvilágosítani... Mert értem én, hogy fogy a magyar, kell a gyermek, de NEM MINDENÁRON, és főleg nem ilyen áron! 

Nem érdekel, melyik generáció tagja vagy. XYZ, PQRS, nem izgat, mert oly mindegy. Óriási az űr, óriási a zűr, nemcsak a generációknál, mindenhol. Gyerekek nem beszélgetnek a szüleikkel, házastársak nem beszélgetnek egymással, a barátságok a Messengeren csipognak rendkívül idegesítő módon, szívecskék röpködnek, ahelyett, hogy leírnák: szeretlek.

Fiatalokkal dolgozom, 14-től 22 éves korig. Naponta szembesülök a problémáikkal, naponta látom a küzdelmeiket, szerelmeiket, bánataikat, de a kis hülyeségeiket, sőt ballépéseiket is. Látom, kinek van stabil háttere, látom, kinek vannak óriási terhei gyerek létére. Látom, ki az, akivel foglalkoznak, ki az, akivel nem, melyik szülőnek fontos a gyereke, és melyiknek nem. Látom a lyukakat, a hiányokat, néha a következményeket. Szerencsés vagyok, mert sok gyerek tisztel meg a bizalmával, és mernek tőlem kérdezni. Olyat is, amit esetleg senki mástól nem mernének. Őszinte vagyok hozzájuk, és nincs tabu. Mert különben ki válaszolna nekik? És tele vannak kérdéssel.

Én is voltam fiatal, én is megcsináltam a magam kis stiklijeit. De szerencsém volt, szerencsénk volt. Mi még egy olyan korban nőttünk fel, amiben sokkal, de sokkal szabadabbak voltunk, és sokkal de sokkal többet kamatoztunk abból,  amit a saját bőrünkön tapasztaltunk meg. Valóságos világ volt, és nem virtuális. A hibáinknak következménye volt, és előfordult, hogy nem simogatták meg érte a fejünket. A szülő és a pedagógus együttműködtek a gyerek érdekében, és nem vitatták a módszereket. Ma ebben is csak a káosz van. De nem fogok arra hivatkozni, hogy bezzeg az én időmben. De azért lehet, hogy mégis.. :)

Régóta tervezem, hogy ezzel akarok foglalkozni. Fiatalokkal, a problémáikkal, az olyan kérdéseikkel, amik érdeklik, izgatják őket, de nem mernek vele senkihez sem fordulni. Nem kérdezni fogok, hanem témákat vetek fel. Olyan témákat, amelyek a mai fiatalt foglalkoztatják. Amikről véleménye lehet, amiről többet akar tudni, amiről esetleg végre merne kérdezni.

Nem vagyok pszichológus, nem vagyok terapeuta. Nem fogom megtalálni a bölcsek kövét, és nem hirdetek igét. Nem célom senkit sem kioktatni. Nem leszek megmondóember, de véleményem lesz. Próbálok hangot találni, párbeszédet teremteni.

Generációk között.